2014. 11. 26.

Vörösboros sertésoldalas

Épp nyitottam a szám, hogy kérem a húsomat, amikor egy derekamig érő néni, elképesztően elfoglalt nyugdíjashoz mérten, a mondatomba vágott és dörmögve már tolta is a magáét. A közelben sem volt, de szerinte eléálltam. Milyen jól tette! Addig lepergett bennem két recept is oldalasból. Mire a szatyromban volt a hús és a 'kutya' szó is elhangzott, már mosolygott a néni tekintete, finommá vált az arcéle és lágy lett a hangja. Ujjongott és tapsikolt a kis kezeivel, amikor kiderült, hogy egy helyről származunk, csak ő 50, én pedig 22 éve nem élek ott. Milyen jó piacra járni!
Előre jelzem, semmit nem módosítottam a kép színvilágán, ez a zellerszár ilyen neon zöld. Pedig e bolygóbéli :-)
A húst először megmostam és papírtörlőn megszárítottam, aztán a csontoknál könnyen felszeleteltem. Így 8 önálló csontos husi lett. Egy serpenyőben megpirítottam 1 közepes méretű hagymát és 1 gerezd fokhagymát aprítva, 1 kicsi sárgarépát, 1 zöldséget és 1 zellerszárat felkarikázva, valamint 2 babérlevelet. Az oldalast sóztam, borsoztam, hozzáadtam a raguhoz, majd amikor picit megpörkölődött a hús, felöntöttem vörösborral és fedő alatt 40 percig főztem lassú tűzön. Az utolsó percekre hozzáadtam egy durván felvágott paradicsomot, majd kiemeltem a húst, a serpenyőben maradt tartalmat pedig lazán összeturmixoltam. Ez amolyan kezes-lábas étel, amihez a zeller, mint mártogatós eszköz pont passzol.


1 megjegyzés:

  1. Ma nincs időm sokat ácsorogni a tűzhely mellett! Vörösboros sertésoldalas. Ez az, ez kell nekem! Az oldalas meg amúgy is a gyengém. A borral főzés pedig külön pozitívum egy intenzív nap után... mert ugye kóstolni kell! :-)
    Nagyon nagy előny, hogy a recept könnyedsége engedi, a lakáson belüli egyéb tevékenységet is. Az eredmény elérése nekem 47 percembe telt. Igaz, köretnek rozmaringos tepsziben sült burgonyát tálaltam, ezzel egy kicsit "megcsúsztam". Ízletes és nagyon finom! Bátran ajánlom mindenkinek!
    Köszönöm Rita! :-)

    VálaszTörlés