2014. 11. 26.

Mustáros lencsefőzelék

Mindenevő voltam iskolás koromban, de sok olyan menza 'kaja' volt, ami már az illatára sem jött be. Ezeket olyan ügyesen programozta az agyam azon szegletbe, ahonnan elő sem akartam venni, hogy amikor először főztem lencsefőzeléket, egy pillanatra ledöbbentem, hogy én ezt szeretem. Pedig szilveszterkor mindig szinte tukmálták belém a babona miatt, de valahogy akkor sem fanyalodtam rá a vélt hozamnövekedés kedvéért. 
Nem áztatom a lencsét egy egész napon át, hogy jól megpuhuljon, de főzés előtt 4-5 órával igen, hogy a lerövidített főzés alatt minél levesebb hasznos elem menjen ki belőle. Kacsazsíron megpirítottam 1 közepes fej felaprított vöröshagymát. Én a bátor aprítós vagyok, nem a precízen minire vágós. Ha viszont úgy tetszik jobban, úgy javaslom a reszelőt. Aztán hozzáadtam a leszűrt lencsét, 1 sárgarépát, amit hosszanti irányban elfeleztem és felszeleteltem. Öntöttem rá annyi vizet, hogy ellepje, aztán sóval, frissen őrölt borssal ízesítettem és egy kávéskanál mustárral. Mivel a lencse már puha volt főzés előtt, tulajdonképpen a sárgarépához mérten lesz kész. A végén villával durván összetörtem egy kicsit.
Most nem volt itthon friss koriander, de attól még finomabb!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése