Hetek óta az egyik örök kedvenc énekesnőm, a Csepregi Éva selymes hangját hallom a fejemben és a tatai fergeteges Neoton koncert jut az eszembe, ahova a Brigivel és a barátnőivel mentünk. '...Az út, az út a hegyről egyre lejjebb száll. Ott áll, mint régen elvarázsolt vár a mesevilág, ahol minden szép, vagy legalább más lehet, az jó lehet....' Miközben ezt a bejegyzést írom, ki is kerestem a youtube-on a dalt és ha tudnék vakon gépelni, akkor most csukott szemmel pötyögnék. De mivel még nem, így mindenkinek jobb, ha inkább bámulom a kicsi, fekete karaktereket. '....A lány, a lány bejárta gondolatban már. Talán, ha őt is elvarázsolná a mesevilág, ahol minden szép, vagy legalább más lehet, az jó lehet...' Ugye nem hangzik túl szürreálisnak, hogy van mikor a szép mesevilágot elhagyva, mégszebb mesevilágba lépünk? És a kerek kerek marad. Sőt, kerekebb, mint valaha. És akkor nemcsak mindent kereken látunk, hanem kereknek is alkotjuk. Mint a zsidócseresznyés sütit, amit ugyan nem most készítettem, de a fotója már egy ideje várakozott a feltöltésre.
Sok minden nem volt itthon, de szinte azonnal vágytam az édesre, egyszerűen készítettem egy diós pitét. Ehhez két bögre zablisztet, fél zacskó gluténmentes sütőport, 2 evőkanál mézet, egy tojást, 3-4 evőkanál olvasztott vajat és egy bögrényi laktózmentes joghurtot könnyű tésztává dolgoztam, majd egy jó maréknyi diót durva darabokra vágva hozzákevertem. A kerek formát vajjal jól kikentem, beleöntöttem a masszát és a hűtőben talált pár szem physalist, azaz zsidócseresznyét megfelezve könnyedén ráhelyeztem. 180fokon előmelegített sütőben 20-25 perc alatt teljesült is a kerek vágy.
Tűpróba itt is muszáj, valamint ha több joghurtot vesz fel a tészta, akkor inkább bátran, hogy minél könnyebb legyen a végeredmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése